Személyes hangvételű poszt jön, amit egy vallomással nyitok: szenvedélyesen szeretek vitázni. Elmerülni a másik szempontjaiban, megpróbálni megérteni (akkor is, ha biztos vagyok benne, hogy saját elméletem számomra megdönthetetlen). A felvilágosodás korában a tudomány az egyetemi vitákkal fejlődött, itt ütköztették elméleteiket a kor dilinyós lángelméi, s egymás teóriáinak kritizálása közben fejlesztették tovább sajátjaikat. Mivel egyetemi pályafutásom során nekem a vita úgy hiányzott, mint Kozsónak egy jó fodrász, tovább után egy hiánypótló kezdeményezésről szólok.
Pétervári Judit igazi buzgómócsing, a szó jó értelmében. Folyamatosan szervezkedik, önkénteskedik (többek között a tavalyi Pszinapszis szervezői gárdájának is oszlopa) és beszél, beszél, beszél, méghozzá helyenként gyorsabban, mint ahogy hallgatok. Az ötlete azonban így is elért a fülemhez. Végy egy rakás lelkes pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia és tanító szakos hallgatót, és ültesd őket közös kutatócsoportba! Ez idáig nem Judit ötlete, hanem maga az Illyés Sándor szakkoli, aminek Judit is tagja. A szakkoli a diákoknak a kutatásban szeretne segítséget nyújtani. Bár nem objektív mérce, mégis (bele kell PR-kodnom) meg kell említenem, hogy az Ízelítő a Pszichológia Világából Pszinapszis szekció legsikeresebb fellépői közülük kerülnek ki.
E rokon területek hallgatóit viszont nem csak kutatócsoportba, hanem a vitaasztalhoz is érdemes leültetni, a lelkes ifjak agya ugyanis olyan, mint a takonylabda: mindenhez hozzá tud tapadni. Egy ilyen vita jó esetben az összes résztvevő számára szemléletformáló, legyen szó akár a társadalom feszültségeiről, a szerhasználat következményeiről, a budapesti romkocsmákról, a média közönségre gyakorolt hatásáról, vagy bármi másról. A lényeg: kövessétek a linket, találjatok érdekes témát, és ti is vitatkozzatok a szakkollégistákkal!
